Bicsérdi Béla

Mire jó,ha az ember irodalomtörténetet hallgat néhány éven át? 🙂

Egyik kedvencem a Nyugat. Mivel eddigi kis életem elég tetemes részét olvasással töltöttem, akad a fejemben a doksik között 1-2 érdekes mozzanat. Például Bicsérdi. Találtam pár cikket,be is másoltam. Előtte:

Ez egy eléggé tanulságos cikk a fogyiról.

És a többi:

Bicsérdi eléggé karizmatikus személyiség lehetett, Kosztolányi-Babits-Juhász Gyula levelezésében is említésre kerül, hisz Kosztolányi és Babits is kb. 1 évig bicsérdista életmódot űztek. (most gondooljunk bele, micsoda erő kellett, hogy Kosztolányi lemondjon a “kis fekete” és hasonló házidémonairól 🙂 ) Bicsérdit bemutatja a bemásolt irodalom.

Schirilla egyik könyvében említi, hogy talált még a 80-as években is Budapesten pár bicsérdistát, az egyik arra is megtanította, hogyan kell csírátlanítani a tojást. Szintén ebben a könyvben olvastam egy jellemző sztorit a régi emberek humoráról.

Bicsérdi Budapesten járt vendégségben,előadást tartani. A Pesti Napló lehozott érkezése előtt egy-két cikket, többek között a “mozgalom” halálos áldozatairól is, akik egyik pillanatról a másikra nyers kosztra és  hirtelen böjtre tértek át, és szépen meg is haltak. Bicsérdi budapesti tartózkodásakor a pesti hentesek fellázadtak. Kórust alkottak,és ablaka alatt egy álló éjszaka a következőt kántálták:

HURKA! KOLBÁSZ! SZALONNA!

Szerintetek rafináltabban ki lehet-e vajon kergetni a világból egy megrögzött vegetáriánust ? 😀

Ha sok dologgal nem is, egy elképzelésével egyetértek:

EGYÉNEKET KELL NEVELNI.Igaz ugyan, hogy a Kockaember könnyebben irányítható, nyájasítható, kussol,nem kérdez,termel, működik….de könnyebben megy át ilyen típusú egyénekből álló  kisebb-nagyobb közösség kirekesztőbe, ennek a társadalmi folyamatnak a végigjátszott játszmás eredményeit bárki megszemlélheti mondjuk Auswitzban. A játék komoly. Ne légy komformista,mert könnyen belehalhatsz. Igaz, az életbe is általában bele szoktak 🙂

Itt vannak a cikkek,érdekesek. (a legjobb azért a henteses:-) )

———————————————————————-

1.

Manapság, amikor leányaink, asszonyaink komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy megőrízzék karcsúságukat, amikor jól jövedelmező ipara hódít a szépségápolásnak, amikor az „egészséges táplálkozás” ürügyén nem a rendszeres testmozgást helyezik előnybe egy alaposan átgondolt és világszerte hódító üzleti fogás elindítói, hanem az aszkéta életmódot, a lemondást, nem haszontalan emlékeztetni arra, hogy ez a „hisztéria” sem új. Csak a megjelenési formája, „megpolitizálása” tér el a korábbitól.

És mások a háttérben meghúzódó üzleti érdekek.

E kérdéskörben a két világháború közötti években Erdélyben is lábra kapott egy mozgalom.

Elindítója az 1920-as évek derekán Bicsérdi Béla (1870-1951) volt.

Ez a faramuci úriember 1925-ben Fogarason jelentette meg A halál legyőzése című könyvét, amelyben először fogalmazta meg különleges tanait. Elvének lényege az volt, hogy, ha az ember úgy él, mint ő, akkor sose hal meg. Szóval Bicsérdi az örök élet tanát hirdette. Magát hol Krisztushoz, hol Mózeshez hasonlította.

A különleges képességeit „egészséges” életmódjával magyarázó Bicsérdi Ada-Kaléh szigetén élt (az Orsova közelében lévő kis dunai szigetet a 60-es évek végén a Jugoszláviával közösen megépített vaskapui vízierőmű építésekor árasztották el vízzel) feleségével. A koplalás és a nyerskosztfogyasztás dicséretét hirdette. Tanai villámgyorsan terjedtek és hirdetője egyre népszerűbbé vált. Főleg a szebbik nem körében.

Bicsérdi hívei egyre sokasodtak, egész mozgalom alakult ki tanainak népszerűsítésére. Ők voltak a „bicsérdisták.”

Megszólaltak a kor tudományos személyiségei is. Az orvosok többsége sarlatánnak tartotta. Elmarasztalóan nyilatkozott róla dr. Korányi Sándor, az Európa-hírű pesti belgyógyász professzor, aki azokban az években éppen Aradon vizitelte meg az egyik betegét.

Az egyház és az orvostársadalom véleménye azonban nem zavarta Bicsérdit abban, hogy beutazza az erdélyi városokat és híveket toborozzon. Aradon is többször járt. 1928-ban itt jelentette meg Az élet könyve című munkáját az Aradi Hírlap nyomdájában, majd a következő évben  újra hosszabb ideig élvezte az aradiak vendégszeretetét. Karizmatikus személyiség volt, hatására több bicsérdista étkezde is nyílt Aradon.

Reisinger Sándor mérnök Maros-parti villájában lakott (a román tanítóképző szomszédságában), Benes Tusi egykori szubrett Deák Ferenc utcai (Eminescu)  utcai vegetáriánus vendéglőjében étkezett. Nyersételeket és tejterméket fogyasztott. Délutánonként eljárt a Simay gőzfürdőbe.

Bicsérdi az elsők között volt, aki Aradon sajtótájékoztatót hívott össze. Nyers salátát evett, miközben az elméletét megkérdőjelező újságírók a söröskancsókat ürítették. Azt nyilatkozta, hogy száz, egyenként 500 oldalas kötetben szeretné megírni összes műveit és ezért meg fogja kapni a Nobel-díjat.

Hosszú aradi tartózkodása alatt a magas, szikár, elegánsan öltözködő és választékosan társalgó Bicsérdi a megírandó 100 (!) kötetéhez és az ezekben kifejtésre kerülő „praktikus filozófiájához” próbált meg támogatókat találni. Azt állította, hogy az egyén mindent elérhet, ha a fizikumát helyes táplálkozással rendben tartja. Kérkedett, hogy olyan képességeket fejlesztett ki magában, amivel addig senki se rendelkezett. „Mester lettem”– hangoztatta elhivatottságának érzékeltetésére.

Volt azonban egy figyelemreméltó, mondhatnánk jövőbe látó gondolata: azt hirdette, hogy a tömegekre alkalmazott szisztémák megbuknak és egyéneket kell nevelni. Ilyen összefüggésben Bicsérdi már 1929-ben, vagyis 60 évvel korábban megjósolta az akkor még csak Szovjetoroszországban tért hódító szocializmus bukását.

Bicsérdiről a második világháború utáni években már nemigen lehetett hallani. Tanainak egy részét viszont a vegetáriánusok a maguk számára hasznosították.

A halált a „Mesternek” se sikerült legyőznie.

—————————————————————————————–

2.

Részletek Bicsérdi könyvéből

——————————————————————————————-

3.

A vegetáriánizmus több évezredes múltra tekint vissza. Európába valószínűleg Ázsiából terjedt el buddhistáktól, brahminoktól, hinduistáktól, jógiktól. Ismeretes, hogy az időszámításunk előtt 3–4 ezer évvel ezelőtt az ókori Egyiptom papjai nem fogyasztottak húst. A vegetáriánus tanok kialakulásában nagy szerepet játszottak az ókor görög filozófusai, orvosai: Platón, Püthagorasz, Socrates, Hippokratész és mások. A vegetáriánus táplálkozás mindennapi jelenség volt az ókorban és a középkorban a keresztény aszkétáknál, zarándokoknál, remetéknél. Európában, különösen a reneszánsz korban (XIV–XVI. század) erősödött az érdeklődés a vegetáriánizmus iránt, ami nagy mértékben Rousseaunak köszönhető. Magyarországon a század elején kezdett elterjedni a vegetáriánus táplálkozás, amikor Bicsérdi Béla hirdetni kezdte a nyers koszt, elsősorban a gyümölcsök fogyasztásának előnyeit.
A vegetariánizmus a latin eredetű „vegetabilis”, azaz növényi szóból származik. Vegetáriánusokhoz olyan embereket sorolnak, akik növényi eredetű élelmiszerekkel táplálkoznak, elutasítják az állati eredetű termékek fogyasztását, és az életvitelük is eltér a hagyományostól: nem fogyasztatnak alkoholt, nem dohányoznak, sok időt töltenek a természetben, többet mozognak.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s


%d blogger ezt kedveli: