Archive for 2010. november

Kis visszavonulás

november 30, 2010

Mármint csak blogilag. Egy bellezés és egy kiskarate (nem a másfél órás) belefér még a héten, aztán Brett days,meg gyúrok a péntek esti Paris-Texas kávézós “bulimra”. Meg egy Szívemcsücske Személlyel valamint a Világ Legszebbikével is találkozni szeretnék majd, jó kis női társaság….ezen a héten pihenősebbre vettem a figurát. A karate hatása az idegrendszerre vagy nem,de mostanában leállok,mielőtt túlfeszíteném a Mindent. ha valaki azt meri kommentelni,hogy öregszem, akkor egy choku tzukit kockáztat 😀

na egy kép,amin látszódik is valami

november 29, 2010

illetve valaki, vagyis én magam 😀

-ma edzés után készült.

Megtanultam az age uke-t persze csoki choku tzukival. Alapozás volt egy jó 20 perc, ízületi bemelegítés blokk után persze. Aztán pár csoportra oszlottunk, az én párom egy édibogár kék öves kisfiú volt,akit majdnem percenként összepuszilgattam 🙂 Olyan,mint egy huncut angyalka,és úgy hívják,hogy Balázs. Egy (mily meglepő) ötödik feketeöves igazgatott minket,akinek szintén nagyon jó a humora,néha majdnem eldőltem a nevetéstől…de azért feszítettem is,amikor kellett,ahogy RKC-hez illik, nehogymár szégyent hozzak az RKC társadalomra 🙂

Volt csípőigazgatás is, gumikötélbe álltunk, jól ki kellett húzni a bordásfaltól, a kötél épp a spina iliaca anterior superior alatt közvetlenül (nem így mondták az első felső csípőtövist, de nagyon elegáncsos a latin neve),és így is age uke, choku tzuki, zenkuTSU dachiban. Volt egy kis mae geri is. Ma először elfáradt az idegrendszerem, annyira belemerültem,hogy mikor kijöttem edzésről az utcára, rácsodálkoztam,hogy jé, esett a hó…..pedig tegnap délután óta ezt csinálja…kicsit kiléptem a tér-idő kontinuumból 😀

kép: (van lábfejem is, de itt most nem szerepel)

Zenék

november 28, 2010

A legújabb beszerzett FM4 válogatásokban is van pár gyöngyszem,

pl. ez

ez meg egy régebbi, a kedvenc lemezünkről

A karateóvodás RKC,szellemkép

november 28, 2010

Tapasztalatok edzésről az RKC szemszögéből:

– az a fórom van meg,mint totál kezdő,hogy fizikailag nemigen fáradok el az edzéseken. Ez a pénteki elvileg elég szadi volt, örültem is neki,hogy végre egy kis cselendzs és nem bénázok már annyira.

– a második fór, éppen ebből adódóan,hogy javításkor nem kell állandóan pihennem,mint nagyon helyes kezdőtársamnak,aki az első alkalommal egészen egyszerűen szó szerint kidőlt/eldőlt mellőlem,mert nem bírta a semmijese az állást.

– ergo jobban tudok koncentrálni a technikára,ami ebben a társaságban kiemelten fontos (ugyanúgy,mint nálunk az RKCben, a feketövesek is javítják egymást,folyamatosan)

-harmadik fór,hogy tudom,hol a tengelyem-feltéve,ha nem kell sokat mawatezni:


de nem kell,ill. a 10-es ismétlésekben mindig van kis pihenci.

– sok dolog visszaköszön. Megnövesztjük a fejtető felé a gerincet légzéssel,mint RKC-n vagy ZHealth-en. Váll folyamatosan a tokban,akkor is,ha ütés van-ill. ha kimegy,akkor is vissza kell helyezni, sok a lapockapolitika. Nagyon aprólékos a módszer, vissza-visszatérő és összecsengő elemekkel.

Végül itt egy elég tökhomályban, telefonom utolsó szusszanásával készített fotó, majd jövő héten lesz másik is (ja, a képen én vagyok rajta a ruhában benne. 🙂 )

A Célike

november 27, 2010

Aki egy csodálatos Mary-karakter,és igen szeretem. Édesapjának csodálatosak a képei, mesések.

Csak,ha nevetek

november 26, 2010

Kicsit megkategóriázom a blogomat.

Az egyik kategória neve ez lett, a polyénoknak. Egy viccről jutott eszembe.

Jóska Bácsihoz betörnek, kijönnek a rendőrök, mentők, Kérdezik:

-Hát itt meg mi történt?

– Hát, fiam, először fejbekólintottak,aztán megrugdostak, aztán kirámolták a szekrényeket, megkeresték a pénzt, mikor felkeltem volna, azzal a kapanyéllel tarkón vertek, meg a lábamat ütötték, hogy ne tudjak elmenni segítségért.

– Ez borzasztó, Józsibácsi! Vannak fájdalmai?

– Á, dehogy…CSAK,HA NEVETEK !!!!

Csak Herr Csaba Csáky ízlése szerint

november 26, 2010

Ma, bő másfél óra:

Choku-tsuki (直突き)

Gyaku-tsuki (逆突き)

Oi-tsuki (追い突き)

zenkuTSU dachi.haladás mindig más szegmensre koncentrálva. Most már nem romlik el a hikite-m se,pedig átlagban ha sokszor 10 ismétlést csináltunk,akkor a 8. utána meg a 6. ismétlésnél mindig lecsúszott. És nem sunyizok, hogy az övem tartsa meg 🙂

bevezetés a mae geribe: lábfej kimozgatása. ujjak, boka. felrántás. aztán figyelem: boka-ujjak-felrántás. Saját azonos oldali előrenyújtott kar könyökéig felrántás. Saját azonos oldali karig felrántás,laza 80% kirúgás, sarokvisszarántás. Utána mindez kar e. nyú. nélkül. Utána páros gyakorlás, utána páros gyakorlás a párunk indulását figyelve, az a start gomb a mae gerihez. Aztán övet fűztünk a társunk övébe és hátul adtunk egy tartást, így volt pár oda-vissza zenkuTSUban haladás, zuki bőven, gedan barai+cuki, és mae geri+ zuki, megint mae geri.

Voltaképpen folyamatosan edzettünk,és nagyon jólesett.

Eszembe jutott FredYoong Zsuzsika is az öltőzőben,mert szó került a fitnessekről,és finoman megfogalmazták egymásnak a lányok, hogy hát,ilyen helyekre egyáltalán nem tudnak/szoktak járni,mert nem szeretik . Örültem 🙂 Ma megint nagyon sokan voltunk, ahogy kiderült, egyesülettársam egy szomszédom is 😀 kicsi a világ. ( Ő volt az,aki megjegyezte aranyosan,mikor vittem egy kettlebellt valahová a kezemben, hogy hű, Te, ez kemény dolog! 🙂 🙂 )

Kawasoe

november 24, 2010

Nos, ez az én iskolám. És Ő a Mester,aki nálunk volt vasárnap egy teli tornateremben, előtte Szombathelyen, ÉRDEMES MEGNÉZNI! Nagyon szeretnék 60 évesen ilyen állapotban lenni- nekem ez nagyon komoly biztonsági előrejelzés, hogy így kell csinálnom és ezt kell csinálnom.

Ami abszolút pozitív nekem, hogy a karatélyosok, akikhez tartozom (ma megdicsérte a suhanó haladásomat egy viszonylag borzasztó szigorú mester,ez nem az én saját sensei-em) szinte látható,nagyon komoly tisztelettel viseltetnek a másik ember iránt. Ezt nagyon jó tapasztalni.

Ma: snatch@ 12 kg 60 db, @ 16 kg 40 db

edzésen Shotokan: guggolásból zenkuTSU dachiba ugrás 5X20=200 (összesen 5ször nem volt kóser valami, nagyon figyeltem)

zenkuTSU d. gedan barai: az indításkor most éppen a könyék-térd egyszerre mozdulására figyelve, tornaterem oda-vissza 3 hossz.

LASSAN NEM IS KELL A PARTVIS! 🙂

Valamint megjegyezték, hogy csinos vagyok a szamurájmancis szerkómban. Miután már az övemet is meg tudom kötni lányosan is meg fiúsan is ( a lányos kötésnél túl sokszor körbeért,mert igaz,gyerekméret,de valami nem smakkol a derekammal,túl vékony vagy mi? mert csak kétszer kéne neki) át tudtam érezni,milyen kényelmes is egy gi. Azonnal meg lehet szokni kabátostul,övestül.

Komoly szakmai munka

november 23, 2010

Gábor aszongya Ő a fitballból Bosu párnát tud csinálni,és tovább is fejlesztette laposra. Jó,mi? Mindezt Batmanként.

I also love you,Tracy.

november 22, 2010

A tervezésről. Csak eszembe jutott a Juci postja még régebbről, azzal a tündéri reach out for the moon- képpel 🙂

A tervezés sokaknak egy lineáris folyamat, én is így képzeltem. Vannak dolgok,amiket egy az egyben meg lehet valósítani,pl. mondjuk felsöprök shinto stílusban.

De olyan egyéb dolgok,amelyek hosszabbak,tervszerűek, igényelnek egy állandó újratervező-opciót az ember agyában. Nekem a dolgoknak legalább a fele ilyen. Ez a legfárasztóbb rész és ez tanít meg belazítani.

John Lennon mondta, viccesen,de a fele se tréfa,hogy az ember tervez és célokat tűz ki és megvalósít, az Élet meg ezzel mit sem törődve szépen megy a maga útján,és néha ez a két dolog egybecseng 🙂

Itt van pl. ez az edzés dolog. Addig löködött a sors, míg végül csak lett egy hely,ahol úgy érzem, hogy ott a helyem. Pedig nem ez volt a terv eredetileg. Nem gondolom azt sem,hogy rajzolgatom a köröket a nyílvessző köré. De ha közbeszólnak dolgok,akkor bizony folyamatok megállnak és változnak, és kanyarodik az út is. Hogy a végén mi lesz…….remélem, erősebb leszek, méltó ehhez a szemlélethez.