na egy kép,amin látszódik is valami

illetve valaki, vagyis én magam 😀

-ma edzés után készült.

Megtanultam az age uke-t persze csoki choku tzukival. Alapozás volt egy jó 20 perc, ízületi bemelegítés blokk után persze. Aztán pár csoportra oszlottunk, az én párom egy édibogár kék öves kisfiú volt,akit majdnem percenként összepuszilgattam 🙂 Olyan,mint egy huncut angyalka,és úgy hívják,hogy Balázs. Egy (mily meglepő) ötödik feketeöves igazgatott minket,akinek szintén nagyon jó a humora,néha majdnem eldőltem a nevetéstől…de azért feszítettem is,amikor kellett,ahogy RKC-hez illik, nehogymár szégyent hozzak az RKC társadalomra 🙂

Volt csípőigazgatás is, gumikötélbe álltunk, jól ki kellett húzni a bordásfaltól, a kötél épp a spina iliaca anterior superior alatt közvetlenül (nem így mondták az első felső csípőtövist, de nagyon elegáncsos a latin neve),és így is age uke, choku tzuki, zenkuTSU dachiban. Volt egy kis mae geri is. Ma először elfáradt az idegrendszerem, annyira belemerültem,hogy mikor kijöttem edzésről az utcára, rácsodálkoztam,hogy jé, esett a hó…..pedig tegnap délután óta ezt csinálja…kicsit kiléptem a tér-idő kontinuumból 😀

kép: (van lábfejem is, de itt most nem szerepel)

4 hozzászólás to “na egy kép,amin látszódik is valami”

  1. Anikó Says:

    Nagyon jóóóó!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 🙂

    Minden tetszik, és nagyon jól áll a karateruha! 🙂

    És nagyon örülök, hogy ennyire szereted, és kitartó vagy. 🙂

    De áruld el kérlek, hogy mi a különbség, ha oi tsukit, ha gyaku tsukit, vagy amikor choku tsukit ütök???????????????? 🙂
    Az oi-gyakut értem… 🙂

    • Papucs Orrán Pamutbojt Says:

      🙂 köszi,én is örülök 🙂
      na az úgy van, legalábbis itt,hogy a choku tzuki az a sima egyenes előreütés, azt kombinálta az age uke gyakorlásakor. amikor oi tzuki volt, ahhoz előre is kellett picit toppantani vagy mi, talán úgy hívják,kitöréses előre ütés? és akkor van ez a gyaku tzuki,amiben a gluteus maximusból kell az erőt odavetíteni előre…
      nekem egyenlőre így tűnik, bár a jövő héten betanulom a kisszótárt,mert az edzés végén már fogalmam sincs, hogyan követi a tudatom ezt az egészet :-)))

  2. Juci Says:

    Kár, hogy a lábfejedet levágta a fotós 🙂 Én tök nyűgös tudok lenni az ilyenekért 🙂

    nagyon csini vagy és félek is mostmár, amellett, hogy egy hangot se értek az egészből.
    Az viszont karaj, mikor úgy belefeledkezik az ember az edzésbe, hogy a kinti valóság meglepetésként éri. Az egy kegyelmi állapot. Szerintem.

    • Papucs Orrán Pamutbojt Says:

      hihi Juci…én is kicsit nyűgös voltam, de feketeöves volt a fotós, úgyhogy annyira nem erőltettem a dolgot 😀

      don’t fél..még nem tudok jól ütni 😀

      na ez a kegyelmi állapot, ez igaz. ezért járok oda. valahogy mindig ugyanaz a hangulatféle. jó erős 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s


%d blogger ezt kedveli: