Egy kettlebeller álma…

B. egy háromgyermekes anyuka, nagyon vagány.Ja, a gyerekek egyszerre születtek,ikrekként….nagy örömmel figyelem, ahogy Anyu erősödik. Egyik legprogresszívebb tagja egerszegi csapatunknak. Felejthetetlen telefonhívása régebben “Képzeld! kinyomtam a 8 kilóst!!”- de erre ma már csak nevet, hogy “hol van már a tavalyi hó”  🙂

Karácsony körül álmodott…

2009. december 21-én takarításkor eltettem a kettlebellemet. Úgy sincs időm , hogy kézbe vegyem, legalább ne legyen szem előtt. Ezért aztán az ágyam mellé raktam, ahova úgyis úgy ájulok be esténként és meg sem látom, tehát nincs lelkiismeretfurdalás. Gondoltam én naivan.
Újév napján, hajnali fél hétkor furcsa álmom volt.
Edzésen voltam, de elfelejtettem elvinni, ezért az edző (Anikó) hozott egy furcsa kettlebellt. Mintha papírmaséból vagy rongyokból(!) lett volna, de a kezem között szétesett. Megpróbáltam összerakni, de nem sikerült. Kigondoltam, hogy majd égethető gyurmából(!) rakok össze egyet, de nem igazán jött össze. Közben az idő egyre fogyott (!).(hogy miért fogyott az idő, nem tudom, vagy hogy ez miért volt lényeges).
Szóval ez volt a piros kettlebell bosszúja. Meg is beszéltem vele reggel, hogy többet ne zargasson, mert hétfő előtt úgysem foglalkozok vele.